Amit az üvegről tudni érdemes

Felülete sima, homogén, ezáltal könnyen tisztítható, így rendkívül higiénikus. Nem gyúlékony, nem ég el, nem veszi fel a nedvességet, nem vetemedik. Nem reagál a levegő hőmérséklet-változásaira, a napsugárzás hatására sem sárgul meg, és nem homályosodik el. Ellenáll a legtöbb savnak, és teljesen korrózióálló. A korszerű, úsztatásos gyártási eljárásnak köszönhetően, torzításmentes felülettel rendelkezik.
Bár rideg és kemény mégis jól alakítható, megmunkálható. Különböző eljárásokkal biztonságossá lehet tenni. Használható akár olyan helyeken, ahol szükség van a védelemre, és a jól láthatóságra egyaránt. Alkalmazhatósági köre szinte végtelen. Éppen ezért korunk egyik legkeresettebb építészeti elemévé vált. A nyugati tendenciát követve ma már itthon is egyre nagyobb szerepet kap az üveg. Az alapvető feldolgozási folyamatokra – mint szabászat, csiszolás, fazettázás, fúrás – most nem térek ki.
Már régóta rakunk üveget bútorainkba, ablakainkba ez már megszokott. De falak, beltéri ajtók, mosdók, falburkolatok – üvegből? Az üveg, természeténél fogva, a modernkor emberének szépség, légiesség és magasabb életminőség iránti igényét hivatott kielégíteni.

Hogyan vált ez a tiszta anyag napjaink legkeresettebb belsőépítészeti kellékévé?

Engedje meg, hogy elvigyem egy rövid időutazásra. Az üveg története egészen az ókorig nyúlik vissza. Egyiptomban járunk, ahol is az akkori fazekasok komoly problémával találták magukat szemben. Agyagedényeik ugyanis nem
tartották meg a vizet, mivel faluk porózus maradt. A megoldásra egy véletlen során jöttek rá. Az egyik edényre, a kiégetés előtt valamiképpen szóda és homok elegye is felkerült. Mesterünk csodálkozva vette észre, hogy műve oldalát egy sima, csillogó anyag borítja. Ebből a mázból később golyókat formáltak, és örömmel látták, hogy olyanok, akár egy drágakő. Ezzel egy új ágazat indult bámulatos útjára, az üvegművesség. Érdekesség, hogy egy bizonyos Hatsepszut, egyiptomi királynő sírjának feltárásakor, előkerült egy üveg gyöngysor. Talán ez a legrégebbi üveg használati tárgy, amit valaha készítettek, talán nem. De akárhogy is legyen, ezt a bámulatos anyagot, mint már annyi mindent, az ókori kultúrának köszönhetjük.
Ezután az üvegipar, ugyan kisebb-nagyobb megszakításokkal, de fantasztikus fejlődésnek indult. És ez a fejlődés tette lehetővé, hogy korunk egyik legjelentősebb belsőépítészeti alapanyagává lépett elő. Ma már szinte elképzelhetetlen egy épület üveg nélkül. Legyen az akár külső, akár belső felhasználás, ez a páratlan anyag mindenhol jelen van, mint csillogó, titokzatos szépség.

Mi tette lehetővé, hogy a biztonság ma már nem kérdés?

Ahhoz hogy tisztán lásson, megint csak tennünk kell egy kis időbeli utazást. Az első világháború után, különböző kutatások eredményeként fény derült arra, hogy az üvegről szerzett információk igen csak hiányosak. Ezért a tudósok egy addig nem alkalmazott módszerhez folyamodtak. Elkezdték úgy kezelni az üveget, mintha fém lenne. Tehát megolvasztották, majd hirtelen lehűtötték. Az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, ugyanis az üveg a többi mellett még egy új tulajdonságot is magára öltött, a rugalmasságot. A vizsgálatok során kiderült, hogy a külső rétegek jóval gyorsabban hűltek le, mint a belsők, így a hőkezelés hatására egy olyan feszültség keletkezett, amely az üveg bizonyos mértékű hajlékonyságát eredményezte. És ez a felfedezés olyan mértékben forradalmasította az üvegipart, hogy ma már elképzelhetetlen lenne a világ e nélkül a misztikus, ezerarcú anyag nélkül. És ennek a felfedezésnek köszönhető, hogy a XXI. században már egyáltalán nem kell félnünk az üvegtől. Ha kell, ellenáll robbanásoknak, akár tovább bírja a tüzet, mint a környező falak, ha szükséges megvéd a kézifegyverektől, és ha eltörik, akkor sem esik szilánkokra, így védve a környezetében lévőket.

Hogyan tarthatja kint a hideget?

A klímaváltozásért felelős üvegházhatás egyik fő kiváltója a CO2- emisszió, amely főként a fűtőolaj elégetéséből származik. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy az építőiparnak is erőfeszítéseket kell tennie a fűtési hőigények csökkentése érdekében. A hőszigetelő üveg már 60 éve létezik, de fénykorát most éli igazán, és mára igen sokféle szerkezetben vált hozzáférhetővé, de mind közül talán a legjelentősebb, Low-e üveg felhasználásával készül. A Low-e egy többrétegű, lágyfém bevonatrendszerrel ellátott, különleges eljárással készült hővédő üveg. A Low-e hőszigetelő szerkezet 1.1 W/m2K Uv értéket biztosít, amely költségráfordítás nélkül is pozitív hőháztartást tesz lehetővé. A fény és a napsugárzás szinte akadálytalanul jut be a helyiségbe, ezzel szemben az épületben keletkezett meleg belül marad, így segítséget nyújt az értékes hőenergia megtakarításában. De az igazán bámulatos dolgok még csak
most következnek.

A fény és az üvegház-hatás, avagy hogyan csökkentheti egy épület fenntartási költségeit?

Az építészet az utóbbi néhány évben jelentős kihívással találta szemben magát. A modern építészetben meghatározó lett a nagy üvegfelületek iránti igény. A természetesség lett az új irányzat alapvető motívuma, így a megvilágításnál is döntő szerepet kapott ez az alapelv, amely, nem utolsó sorban, a későbbi fenntartási költségek minimalizálását volt hivatott szolgálni. Ezeknek a nagy üvegfelületeknek köszönhetően kevesebb mesterséges fényre van szükség, amellett hogy esztétikai szempontból is egyedi külső magjelenést kölcsönöz. Ez eddig rendben is lenne, azonban itt felmerül egy probléma, az üvegházhatás, vagyis az üveg mögötti tér felmelegszik. Így viszont a klimatizálási költségek nőnek az égig. Tehát a fő cél az, hogy kevés napenergia, viszont sok fény jusson át az üvegen, és persze az sem utolsó szempont, hogy télen viszont bent tartsa a meleget. Na ezek után már tuti, hogy áttervezik a homlokzatot. Pedig van megoldás! És ez nem más, mint a lágyfém-bevonatú, fényvédő üveg alkalmazása. Így már a legtöbb tervezői elképzelés megvalósítható. Egy ilyen szerkezet rendkívül jó paraméterekkel bír. Megoldható, hogy az üvegfelület a napfény 62-75°%-át átengedje, ellenben a Nap energiájának akár 67 %-át visszatartsa, ami rendkívül jónak mondható. Ezáltal alkalmas, közintézmények, bevásárlóközpontok, irodaházak, télikertek külső üvegfelületeinek kialakítására, hiszen jelentős mértékben csökkenti az üvegház-hatás kellemetlen következményeit, télen pedig bent tartja a meleget. Egy fényvédő üvegszerkezettel ellátott homlokzat biztosítja a nyári hővédelmet, a kitűnő téli hőszigetelést, és a nagy fényáteresztő képesség csökkenti az épület fenntartási költségeit. Az eredmény, nyáron kevesebb klimatizálási-, télen alacsonyabb fűtési-, és összességében kellemesebb energia költségek. Nem is hangzik rosszul ugye?

Vajon ezek – a már így is több funkciót ellátó üvegek – megvédenek-e a zajoktól, avagy hogyan válhat egy épület belső tere kellemes, nyugodt környezetté?

Természetesen a válasz; igen. Attól függően, hogy milyen mértékű zaj ellen védenek, több megoldás is létezik. Most nem akarom Önt olyan dolgokkal untatni, mint a hang természete, hangerősség, hangszín, frekvencia, terjedési sebesség. Talán csak annyit, hogy a zajnak nevezünk minden olyan hangot, ami zavar minket. Ezeket a zajokat kell nekünk olyan szintre csökkentenünk, hogy elviselhetővé váljanak számunkra. Minden egyes dB sokat számít. Az egyrétegű üveg is csökkenti valamelyest a zajokat, de ennek mértéke elenyésző, ennél azért jobbat kell kitalálni.
Egy általános hőszigetelő üvegszerkezet már 30-32 dB körüli szigeteléssel bír. A légrés növelésével ez javul. Ha ezt megtoldjuk még egy üvegfelülettel (triplex szerkezet) akkor már egész jó értéket kapunk. Tovább védekezhetünk a zajok ellen, ha olyan szerkezetet építünk ahol a két üveg vastagsága eltérő pl.: 6 mm-es üveg-16 mm-es légrés-4 mm-es üveg. Itt a szigetelés mértéke már nagyjából 36 dB. Minél nagyobb a két üveg vastagsága közötti eltérés, annál jobban szigetel (10-16-4 kb. 38 dB). Na és itt van az igazi „aduász”, a ragasztott biztonsági üveg. A két üveg közé helyezett fólia vagy gyanta, növeli annak rugalmasságát, így növekszik a hangelnyelő tulajdonsága. Itt már – szerkezeti felépítéstől függően – 40-50 dB is lehet a szigetelés mértéke. Ami azt jelenti, hogy egy zajos gyár által keltett hangokat a felére csökkenti, és ez már nagyon jónak mondható. ( Csak érdekességként: az emberi beszéd 52-57 dB, egy nagy forgalmú út 75-78 dB zajt bocsát ki, amit le lehet csökkenteni akár a suttogás mértékéig)

Korunk egyik égető problémája a biztonság, avagy milyen módszerekkel tudhatja az értékeket védelem alatt.

Talán kezdem ott, hogy megkülönböztetünk passzív és aktív védelmet. Passzív védelem nem más, mint az üveg speciális hőkezelése, annak érdekében, hogy az esetleges törés esetén, a komolyabb sérüléseket elkerüljük. Aktív védelem pedig, amikor egy idegen anyag bevonásával olyan szerkezetet készítünk, amely ellenáll több külső behatásnak. Ez az idegen anyag pedig a biztonsági fólia. És nekünk ez utóbbi lesz érdekes. Annak figyelembe vételével, hogy milyen támadás érheti az üveget, a védelmi szintet kategóriákba soroljuk, amelyek a következők:„A” „B” „C” „D” (Eu, P1A, P2A, P3A, P4A, P5A, P6B,P7B, P8B, BR1, BR2, BR3, BR4, BR5, BR6, BR7, SG1, SG2, P4A, BR2, P8B, PR4).
Az „A” kategóriás üvegek, a felületnek dobott tárgyak ellen biztosítanak védelmet. Ez főként a hétvégi házak, épületek földszinti üvegénél érdekes, ott ahol az esetleges üvegtörés akár komoly következményekkel járhat.
A „B” kategória a behatolás- és áttörésvédelmet hivatott biztosítani. Itt már a betörések megakadályozása a fő cél, ugyanis a hívatlan látogatók bevett szokása, hogy az üveget betörve hatolnak be az épületbe. A tesztelés is úgy folyik, hogy fejszével, maximálisan 70-80 csapás kíséretében, megkísérelnek egy kb. 15-16 cm2-es lyukat ütni az üvegen. Ennek a kategóriának rendkívül sok helyen van létjogosultsága. Bankok, üzletek, múzeumok, akár lakóházak, és minden olyan hely ahol nagy értéket tartanak.
A „C” kategóriába tartoznak a golyóálló üvegek. A kézi lőfegyverekkel szemben biztosít védelmet. Fontos, hogy figyelembe kell venni a védett és a támadó oldalt az üvegrétegek aszimmetriája miatt. Bankok, pénzszállítók, lőterek üvegezésénél használják első sorban.
A „D” kategóriás üvegek az esetleges bombatámadások ellen védenek. Olyan helyeken, ahol egy ilyen jellegű támadás érheti az objektumot, érdemes az üvegezést így kialakítani.
Amint Ön is láthatja ez a sokoldalú anyag még a legextrémebb helyzetekben is megállja a helyét. Fantasztikus nem? Talán most már Ön is látja, hogy érdemes több figyelmet szentelni ennek a nem mindennapi tulajdonságokkal rendelkező anyagnak. És a kép még mindig nem teljes! Van még egy érdekes funkció, amit feltétlenül meg kell említeni.

A tűztől mindannyian félünk, de ha már kialakult, akkor meg kell akadályozni, hogy továbbterjedjen. De hogyan?

Ha egy épületben tűz üt ki, fontos, hogy az minél kisebb területen pusztítson, vagyis jól szakaszolható legyen. Mivel általában több helységből áll egy épület, ezt a funkciót a nyílászárók kell, hogy ellássák. Leggyakrabban tömör acélajtókat használnak, ami, valljuk meg őszintén, nem túl szép. De mit tehet akkor, ha az átláthatóságot szeretné megőrizni? Főleg azért, mert jó lenne, ha a tűzről nem csak akkor értesülne, amikor már az acélajtó felmondta a szolgálatot. Erre a célra alkották meg a különleges, szendvicsszerkezetű, tűzgátló üveget, amely akár 90 percig is képes ellenállni ennek a félelmetes természeti elemnek.
Hogyan működik?
Az üvegrétegek között egy különleges gél van, ami alaphelyzetben nem látható. Ha helységben tűz keletkezik, és a hőmérséklet eléri a kb. 130 Co-ot, a legfelső üvegtábla eltörik, és a zselés anyag felhabosodik, ami így egy hővédő réteget alkot, és ezáltal védi az alatta levő üvegfelületet. A hőmérséklet emelkedésével, az első réteg elég, a következő üveg eltörik, és a második zóna lép működésbe. És ez így megy amíg el nem fogynak a rétegek, vagy az épület tartószerkezete fel nem adja. Így a tűz jól szakaszolhatóvá válik, és helységenként akár 90 percre visszatartható. És sokkal esztétikusabb a megjelenése, mint a sima fém ajtóké. Persze az is fontos, hogy az üveg körülötti környezet is előírásszerű legyen.

Szólj hozzá te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Read previous post:
Boldog Karácsonyt!

Boldog karácsonyt kíván az ablakszigetelo.hu csapata!

Close