Légszivárgás (Infiltráció)

A légszivárgás (infiltráció) a szellőzésnek nem kívánt, nem ellenőrzött formája, mely az épület résein keresztül megvalósuló levegő-szivárgást jelenti és fokozott fűtési vagy hűtési terhelést okoz abban az esetben, ha a kinti levegő bejut az épületbe és fel kell melegíteni, vagy le kell hűteni.

Az otthonok légréseinek jelentős részéért általában az ablakok és az ajtók felelősek, sőt, szélsőséges esetben az ablak típusától és minőségétől függően a légszivárgás lehet a felelős annyi hőveszteségért vagy hőfelvételért, mint az egész ablak összesen. Épp ezért nem elhanyagolható, rendkívül fontos a jó szigetelés, az ablak tömítése, az ablakszárny és a keret megfelelő minősége a légszivárgás szabályozásánál.


A jó minőségű rögzített ablak segít csökkenteni a légszivárgást, ugyanis könnyebben lehet szigetelni és jól záró állapotban tartani. Habár a nyitható ablakok szükségesek a szellőzéshez, de hajlamosabbak is a légszivárgásra.

Jó tervezés, jó minőségű konstrukció és gumitömítés jellemzi a kis légszivárgási értékkel rendelkező nyitható ablakokat, melyek rendelkeznek mechanikai zárral is, ami széllel szemben is zárva tartja az ablakot. Ezért lehetséges az, hogy a nyomótömítéses ablakok, mint például az árnyékoló ablakok, a bukóablakok és az ablakszárnyak általában jobban vannak szigetelve, mint a tolótömítéses ablakok. A tolóablakok lehúzó-típusú tömítéssel rendelkeznek, ez azonban kopásra hajlamos, és ha az ablak meghajlik a szél nyomásától, áthatolhatóvá válik.

A légszivárgás mértéke függ a helyi éghajlati tényezőktől, elsősorban a széltől, valamint a ház körüli mikroklímától. Amint fokozatosan távolodunk a növényzet és a felszíni épületek jelentette védelemtől, a szél hatásai nagymértékben felerősödnek, a légszivárgás pedig jelentősen megmutatkozhat a fűtési költségekben, különösen ott, ahol télen a kinti és benti hőmérséklet különbség elég nagy, illetve szeles időjárás esetén.

A hűtési költségeket tekintve a légszivárgás általában sokkal kisebb jelentőségű, mivel a benti és kinti hőmérséklet különbség általában kisebb és a szél is enyhébb, azonban nedves helyeken a légszivárgás nagymértékű rejtett hűtési terhelést is előidézhet.

Általánosságban elmondható, hogy a légszivárgásnak nagyobb hatása van a fűtési költségekre, ezért a megfelelően szigetelt ablakokból származó megtakarítások jelentősebbek a fűtés dominált éghajlatokon. A legtöbb építőcég 0.30 cfm/sq, vagy ennél alacsonyabb légszivárgási értéket javasol.

Mindazzal együtt, hogy az ablak légszivárgása nem annyira jelentős, mint a szigetelési érték vagy a napsugárzás-védelem, mégis észrevehető a rosszul szigetelt ablakok negatív hatása. Ezenkívül fontos megemlíteni, hogy az ablakegység és az épületfal közötti repedések és légrések is számottevő infiltrációt idézhetnek elő, melyek szigetelése vagy tömítése építés/felújítás alkalmával nagyon hatásos lehet a légszivárgás szabályozásának javítására. A megfelelően kivitelezett beépítés szavatolja, hogy a falszerkezet fő légsorompói, mint például a burkolat, hatékonyan szigetelje az ablakot, az ajtót és a tetőablakot, ezáltal a két légsorompó folytonossága fenn tud maradni.

Szólj hozzá te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Read previous post:
A naphőfelvétel meghatározása

Az ablakon keresztül áthaladó napsugárzás mennyiségének jelölésére kétféle módszer létezik, melyek a következők: naphőfelvételi együttható (SHGC=solar hear gain coefficient) meghatározása...

Close