A naphőfelvétel meghatározása

Az ablakon keresztül áthaladó napsugárzás mennyiségének jelölésére kétféle módszer létezik, melyek a következők:

• naphőfelvételi együttható (SHGC=solar hear gain coefficient) meghatározása
• árnyékolási együttható (SC=shading coefficient) meghatározása

Mindkét esetben a közvetlenül átengedett sugárzás és a beáramló elnyelt sugárzás kombinációja jelenti a tényleges naphőfelvételt, azonban az SHGC és az SC értékek összehasonlítás és hivatkozás tekintetében eltérő alapokon nyugszanak.

Árnyékolási együttható

Régen elsődlegesen az árnyékolási együtthatót (SC) használták az ablaküveg napvédelmi tulajdonságainak jellemzéséhez, manapság azonban fokozatosan felváltja a naphőfelvételi együttható, így ma már egyre ritkábban találkozunk ezzel a fogalommal, ha igen, akkor főként könyvekben és termékleírásokban. Az SC eredetileg egy egyszámjegyű érték volt, melyet széles körben lehetett használni az ablakok napvédelmének összehasonlítására, mely azonban sok esetben pontatlanságot eredményezett.

Az árnyékolási együttható a naphőfelvétel arányát adja meg normál körülmények között 1/8 inch (3 mm) vastag, víztiszta üvegen keresztül, azonban csak az ablak üvegrészére vonatkozik, nem tartalmazza a kerethatásokat. Ezenkívül az SC-t a teljesítmény jellemzésére is használták sokféle napállás esetén, habár az üvegre nagy szöget bezáró napállásoknál fennáll a kisebb pontatlanság lehetősége.

Az árnyékolási együttható dimenzió nélküli számmal 0-tól 1-ig kerül kifejezésre. A magas árnyékolási együttható nagy hőfelvételre, míg az alacsony árnyékolási együttható kis hőfelvételre utal.

Az SC-értéket jelentősen befolyásolja a kiválasztott üvegtípus is. Az árnyékolási együttható kapcsolatban áll az ablakrendszer bármely olyan fontos részének hatásával, – úgymint a többrétegű üveg, a tükrös bevonat, vagy az üvegrétegek közötti redőny -, melyek a naphő áramlását csökkentik.

Naphőfelvételi együttható

Az SHGC-t (naphőfelvételi együtthatót) minden olyan faktor befolyásolja, ami az SC-t is, de mivel ez az együttható az egész ablakrendszerre alkalmazható, ezért az SHGC-re a keret árnyékolása, illetve az üvegezés és a keret aránya is hatással van. Az SHGC minden ablak esetében alacsonyabb, mint az SC, és ki is kalkulálható belőle.

Amennyiben találkozunk egy régi adathalmazzal, mely csak SC-értékeket tartalmaz, az SC-érték 0.87-tel való szorzásának segítségével ki lehet számolni egy körülbelüli SHGC-értéket. Újabban az ablakipar az árnyékolási együttható (SC) helyett egyre inkább a naphőfelvételi együtthatót (SHGC) helyezi előtérbe, mely a napsugárzás azon részére vonatkozik, ami az ablakredszeren keresztül hőfelvételként ténylegesen az épületbe jut.

Az SHGC általában az egész ablakrendszerre vonatkozik, és pontosabban adja meg a naphőfelvételt többféle körülmény esetében is.

A naphőfelvételi együttható egy dimenzió nélküli szám 0-tól 1-ig. A nagy együttható nagy hőfelvételt, míg a kis együttható kis hőfelvételt jelent.

Az SHGC energiahatásai

Általánosságban elmondható, hogy az SHGC csökkenése a hűtési költségek csökkenésével jár, ugyanakkor megnöveli a fűtési költségeket, mivel a passzív naphőfelvétel a fűtési szezonban csökken. Elsősorban hűtésdomináns éghajlaton az SHGC csökkentése az teljes éves energiaköltségek érzékelhető csökkenését eredményezi, fűtésdomináns éghajlaton azonban az SHGC csökkentése kicsivel megnöveli a teljes évre vonatkoztatható energiaköltségeket, ugyanis a hűtési szezonban kieszközölt megtakarításokat jóval felülmúlja a fűtési szezonban elvesztett hőfelvétel.

Itt szükséges megjegyezni, hogy mindez valóban igaz az üvegek esetében, ahol 10% hőelnyelés fölé nem igazán megy az ipar. A fólia hatékonysága valamelyest elmarad a hűtési energiacsökkentés esetében, azonban télen a belső teret erőteljesebben melegíti.