A növekvő gázárakra is van megoldás

Évről évre a lakások rezsiköltségének tetemes részét a növekvő energiaterhek adják. Egy átlagos belvárosi ingatlan esetében a téli fűtési költség 20–40 ezer forint körül mozoghat havonta, a lakás méretétől és szigetelésétől függően. Ez az összeg rendkívül jelentős, és már ezért is érdemes átgondolni, hogy milyen reális költségcsökkentő lehetőségeink vannak. Emellett környezettudatossági szempontból sem mindegy, hogy a véges energiát mire használjuk: érdemes inkább a lakást melegen tartani, mint az utcát fűteni.

Megvizsgáltuk a vezetékes gáz, valamint a központi és távfűtés árváltozásait több évre visszamenőleg, hogy képet kapjunk a várható drágulásokról. A cikkünkben szereplő adatok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiadott jelentéseken alapulnak.

A vezetékes gáz árát 1996 és 2011 között vizsgálva azt látjuk, hogy tizenöt év alatt több mint száz forinttal drágult egy köbméter gáz. Az infláció miatt természetesen meg kell vizsgálnunk, hogy a pénz értéke mennyit változott. Ehhez a legcélszerűbb, ha az adott időszak minimálbérét vesszük alapul, hiszen elvileg ez az összeg a létminimumon való, még az emberi méltóság megőrzéséhez megfelelő minimumösszeget jelent, mely évről évre emelkedik. Ehhez mérhetjük a gáz árát: ha ebből a pénzből ugyanannyi gázt vehetnénk 1996-ban, mint 2011-ben, akkor reálértékén nem drágult volna a gáz. De a valóságban ez nincsen így.

A kötelező minimálbér Magyarországon 1996-ban 14 500 forint volt, a gáz pedig 20 forint köbméterenként. Ez azt jelenti, hogy egy minimálbérből 725 köbméter gázt vehettünk. 2011-ben a minimálbér 78 000 forint volt, a gáz köbméterenkénti ára pedig a tekintélyes 127 forintra emelkedett, így összesen már csak 614 köbméternyi gázhoz juthattunk. Ez azt jelenti, hogy ebben a tizenöt éves periódusban jelentősen jobban drágult a gáz, mint amennyit a béremelkedés indokolt volna. Ez a tendencia pedig várhatóan ezután sem áll meg!

1997-re tetemes, 33%-os áremelkedés után a gázár 26,6 forint/köbméter volt. A minimálbér 17 ezer forintra emelkedett, így csak 639 köbmétert lehetett volna venni ennyi pénzből havonta. Egyetlen év alatt ennyivel lett drágább a gáz, s bár utána némi kompenzációval mérséklődött a helyzet, pontosan látható, hogy akár egyetlen év alatt tetemes változás történhet. A gáz ára minden évben magasabb lesz, néha csak 4–7%-kal, máskor viszont 20%-kal is többel. 2006-ra 11,6%-os drágulás következett, ami után azt hittük, hogy nem lesz rosszabb: pedig 2007-ben ehhez képest is hihetetlen, 38,1%-os drágulás következett. Az elmúlt tizenöt év adatait átlagolva azt látjuk, hogy évente átlagosan 13,55%-dal kerül többe a gáz – a változás persze ingadozó, néha kisebb mértékű, néha viszont nagyobb.

A gázár változását tíz köbméter gázra levetítve 1996–2011 között az alábbi grafikonon szemléltetjük:

gázár grafikon

A központi és távfűtés ára is minden évben emelkedett, leszámítva 2010-es korrekciót, amikor 12,6%-os enyhülés következett. A legrosszabb év a 2007-es volt, akkor tetemes, 38,5%-os emelkedést kellett elviselnünk. A 2000–2011 közötti adatok alapján évente átlagosan +7,65%-os árváltozásra kell számítanunk. Érdemes átgondolni, hogy fizetésünk és egyéb bevételeink vajon képesek hosszabb távon is fedezni az átlagosan 13,55%-os gázárnövekedést ésvagy a 7,65%-os fűtésár-növekedést úgy, hogy közben jellemzően az élelmiszerek is jobban drágulnak, mint amiképpen a fizetések nőnek.

Érdemes tehát már most olyan megoldásokat keresni, amelyek révén olcsóbban biztosíthatjuk lakásunk fűtését a téli időszakban. A legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás a megfelelő ablakszigetelés: a magyar lakások túlnyomó többségében rendkívül rosszak a szigetelések, akár már évtizedes, hézagos szigetelés van az ablakokban és ajtókban. Az apró résekből egy focilabdányi is összejöhet az ilyen rosszul szigetelt ablakoknál, és ekkora területen szökik ki a meleg, valamint tódul a szobába a hideg. Mikor följebb csavarjuk a fűtést, és fizetjük a fönt bemutatott többletköltségeket, érdemes elgondolkodni azon, hogy egyetlen beruházással évekre előre megspórolnánk azt, amit az utcára fűtünk el.

Egy átlagos háztartásban évente 120–240 ezer forintot fordítanak fűtésre. A megfelelő szigetelés várhatóan akár 15%-kal csökkenti a fűtési költségeket, így egyetlen év alatt (túlnyomó részét tekintve mindössze egy tél alatt) 18–36 ezer forintos megtakarítás érhető el. Egy jó ablakszigetelés akár tíz éven túl is tart, így bőven visszahozza az árát.