Műanyag nyílászárókról

Megjelenésüktől számítva is jelentős változáson mentek keresztül a műanyag nyílászárók. A kezdeti kritikák, melyek leginkább a tokok és keretek minőségére vonatkoztak, hatására jobbnál jobb műanyag nyílászárókat fejlesztettek ki, melyek ma már felveszik a versenyt akár az alumínium vagy fa nyílászárókkal.

Műanyag nyílászárók

Egy felmérés alapján a magyar lakások fűtésére fordított energia közel kétszerese, ha nem több. A magyar lakásállományok ajtóinak és ablakainak közel 90 százaléka nem megfelelő műszaki és hőtakarékossági szempontból. Ezeknek a negatív eredményeknek egyik legfőbb oka a nyílászárók rossz állapotára és a nem megfelelő kivitelezésre vezethető vissza. A rossz energiatakarékos eredmények miatt, a lakások fűtésének 60 százaléka az ablakon, ajtón keresztül eltávozik a lakásból.

A nyílászárók cseréje mellett voksolóknak nincs könnyű dolguk. A kínálat óriási, közel hatszoros túltermelés a jellemző ajtó, ablak terén. Az ajtók, ablakok gyártására, műszaki paramétereire már uniós szabályok is érvényesek, és ezek a legyártott nyílászárók általában meg is felelnek ezeknek, a szabványoknak. Viszont minőségi kérdéseket továbbra is meg kell vizsgálni, ugyanis még mindig vannak olyan termékek, melyek a nem rendelkeznek megfelelő engedélyekkel, illetve tanúsítványok nélkül kerülnek forgalomba. Sokakat megtéveszthet a CE jelzés a termékeken, pedig ez nem tanúsítványi jelzés. Ha minőséget keressük – és ez vonatkozik a szakemberek jelzésére is – akkor az ÉMI engedélyeket és tanúsítványokat kell kérni, ezeknek kell utána nézni.

A nyílászárók anyagának, színének, megjelenésének kiválasztása szubjektív. Aki a természetes anyagokat szereti, vagy olyan épületben él, hogy csak ilyen anyagú nyílászárókat építtethet be, azt úgy sem lehet meggyőzni a műanyag nyílászárók használatáról. Sajnos sok tévhit él például a műanyag ablakkerettel kapcsolatban is a köztudatban. Mára már nem tartalmaz például ólomadalékot egyetlen alkatrész sem, holott ez a szemlélet – a régi idők örökségeként – még mindig él. A műanyag ablakkeretek, ajtókeretek már újrahasznosítható műanyagból készülnek.

További rossz tévhit a statikai instabilitás. Régebben, még a műanyag nyílászárók őskorában tényleg voltak ilyen problémák. Ma már olyan acélmerevítéssel látják el a műanyag nyílászárókat, hogy ez a statikai probléma megszűnt, sőt fel sem merülhet.

A rossz szellőztetésből fakadó penészesedést is a műanyag nyílászárók számlájára írják, holott ez más anyagfajtából készült ablakoknál, ajtóknál is előfordul. Ez pusztán a szellőztetéssel kapcsolatos tervezés hiánya miatt lép fel, de semmi esetre sem a nyílászárók hibája.

A mai minőségi műanyag ablakok, ajtók – bejárati ajtók – UV álló anyagokból készülnek, így a keretek elöregedésével kapcsolatosan berögzült ellenérzéseket nyugodtan el lehet dobni. A minőségi nyílászárókra – a megfelelő beépítés mellett – több éves garanciát adnak a gyártók.

A minőségi szabványok betartásáról az ÉMI engedélyek tanúskodnak. Ezeket, a jelzéseket kell keresni a kereskedőnél, vagy az ajtók, ablakok címkéjén.

A mai korszerű gyártástechnológiának és minőségi szabványoknak, az uniós előírásoknak köszönhetően olyan termékek közül lehet választani, melyek akár 40-50 évig is használhatóak, minimális gondozás, karbantartás mellett.

Ehhez még számítsuk hozzá, hogy a legkülönfélébb színekben, megjelenéssel készülnek az új ajtók és ablakok, biztos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelőt.

A nyílászárók vizsgálatánál a levegő és vízzárását, a hőtakarékossági és a hangszigetelés mértékét vizsgálják. A levegő és vízzárás vizsgálatakor a nyílászárók illeszkedő felületeire vonatkozó tulajdonságokat vizsgálják. A légáteresztés (levegő áteresztés) tekintetében a 4-es besorolás a legjobb.

A vízáteresztő tulajdonságoknál kilenc osztályt alakítottak ki. Ez nagy számnak tűnhet, de nagyon függ attól, hogy hova is építik be az ablakokat. A 30 méternél kisebb beépítési magasságnál már elfogadhatóak a 4-es, 5-ös, 6-os besorolású ablakok is.

A hőtechnikai, hőtakarékossági tulajdonságok azt mutatják, hogy az ajtók vagy ablakok a téli, illetve a nyári időjárás alkalmával milyen energia áteresztő képességgel rendelkezik. A nyílászárók keret- és tokszerkezetén, az üvegezésen keresztül a lakáson belüli és kívüli hőmérséklet különbség hatására kialakuló hőáram hogyan jellemezhető, pontos kifejezéssel a hőátbocsátási tulajdonságok milyenek. Ezekre rendelkezési szabályozás van érvényben, a kötelező érvényű követelményértékeket minden nyílászárónak igazodnia kell. Ma Magyarországon a három légkamrás, 58-62 milliméteres beépítési mélységű ablakokat keresik inkább. Minél több a légkamra száma és a profil vastagsága, annál jobb a hőátbocsátási tulajdonsága, viszont az áraik is ennek megfelelően emelkedik.

A másik fontos hőtechnikai tényező a beépítésből, illesztésből adódó légáteresztés energiaértéke. A mai korszerű ablakoknál ez az érték jelentősen csökkent, olyannyira, hogy a teljes hiánya okoz problémát. Ezek kiküszöbölésére már az ablakokba és ajtókba légáteresztést szabályozó szerkezeteket építenek be.

A hőtechnikai tulajdonságok tekintetében az üvegezés mértéke az egyik legmeghatározóbb. A normál vastagságú és minőségű üvegezés már csak múltbeli emlék. A modernkor követelménye, a több rétegű üvegezés – a három réteg már nem ritka követelmény – és az egyes üvegrétegek között legyen hővédő bevonat. Ez azt jelenti, hogy a két rétegű üvegezésnél az U érték – hővédő bevonat hiánya esetén – 2,8-3. Ha csak az egyik ablakrétegen van hővédő bevonat, akkor az U érték 1,4 lesz, ha pedig argongázzal van feltöltve a két üvegréteg közötti légrés, akkor ez az U érték már csak 1,1 körül mozog.

A hangszigetelési tulajdonságokra is szabványi előírások kötelezőek. A H1-H5-ig terjedő fokozatokra mindenféleképpen rá kell kérdezni, főleg, ha a lakás forgalmas út mellett helyezkedik el.

A kor haladtával a műanyag nyílászárókban lévő szigetelőanyag is elöregedik, tönkremegy bővebben: a műanyag nyílászáró szigetelés című cikkünkben olvashat.