Az ablak dísze és védelme, avagy a redőny
A redőnyökre általában egy állandó kiegészítőként tekintenek a nyílászárócsere előtt állók, hiszen a redőny nem csak védi a lakásunkat a fénytől, hanem bizonyos esetekben a hang- és hőszigetelést is segíti, sőt, biztonságot is nyújthat ablakunknak a szélsőséges időjárás esetében. A redőnyöket általában olyan anyagból készítik, amilyenből maga az ablakkeret is készült, de manapság nagy divatja van annak, hogy a fából készült ablakokhoz is a sokkal csendesebb és praktikusabb műanyag változatot használják, a faredőnyök ugyanis nehezek, hangosak, huzatosak és még gyakori karbantartást is igényelnek.
A redőnyök esetében mindig egyeztetni kell a beépített ablakokkal a beépítési technológiát, hiszen nem minden ablakhoz építhető be utólag redőny, annak ellenére sem, hogy számtalan változatuk létezik, így például olyanok is, amelyek kívülről az ablakra, kívülről az ablak fölé, vagy beépítve, a nyílászáró fölé kerülnek beépítésre. Léteznek úgynevezett hőszigetelt redőnytokok, amelyeket leengedve lényegesen jobban szigetelő nyílászárókat fogunk kapni. Az efféle redőnyöket csak belülről lehet felszerelni az ablakra, és előnye, hogy nem kell megfúrni az ablaktokot a hozzávaló alkatrészek felhelyezéséhez. A redőnyök esetében nagy problémát jelent a redőnytok elhelyezése, aminek ha nincs helye az ablakkereten, akkor csak úgy kerülhet felszerelésre, ha jelentősen lecsökkentjük a nyílászáró magasságát, ezáltal a fénybebocsájtás mértékét is. Ritka esetben egyébiránt alumíniumból is készülhetnek redőnyök, ám ezek általában lényegesen drágábbak a műanyag változatnál, és kevéssel, de költségesebbek a fából készülteknél. Konkrét előnyük, hogy kevésbé sérülékenyebbek a műanyaghoz képest, így például míg egy komolyabb jégeső lyukakat üthet a külső műanyag redőnyre, addig az alumíniumot csak meghajlítja.
Műanyag ablakon műanyag redőny.