Leggyakoribb hibák az ablakok beépítésénél

Meglepően gyakran találkozunk olyan szomorú esetekkel, amikor a tulajdonos minden erőfeszítése és anyagi áldozata ellenére az új ablak mégis valahol hibádzik, mégsem olyan, amilyennek lennie kéne. Hiába a szempontok és igények mérlegelése, a körültekintő tájékozódás és sajnos előfordul, hogy hiába bízzuk a dolgot szakembernek vélt iparosokra, sokszor csalódás lesz a folyamat vége.

Egy jó ablakot is el lehet rontani a rossz beépítéssel. Új házak építésénél sokszor beleesnek abba a hibába, hogy megveszik a legmodernebb, magas hőszigetelő képességgel rendelkező ablakokat, a mesteremberek szépen be is építik, csakhogy közben elfeledkeznek arról, hogy a házra még csak ezután kerül fel a szigetelés. Vagyis kerülne. merthogy megszokásból vagy figyelmetlenségből, mindenestre a régi módszernek megfelelően az ablakot a fal közepére építik be, nem számolva azzal, hogy még egy jó 20-30 cm-es szigetelőréteggel kéne ellátni kívülről a ház falát. Viszont a falközépre való ablakbeépítés ezt már nem teszi lehetővé. Mivel az ablakot már nem bontják ki, így a vastagabb szigetelőanyag repül és kerül helyére egy jóval vékonyabb és gyengébb képességű szigetelés. Persze, lehet próbálkozni ilyen ablakbeépítés mellett is a vastagabb szigetelőréteggel, de utána ne csodálkozzunk csúnyán mély ablakpárkányunkon, se azon, hogy a szigetelőanyagot nincs hova beforgassuk. Az egyszerű megoldás erre a problémára, ha az ablakot a fal síkjába építjük be, erre bőven jöhet a vastag külső szigetelés.

Szintén beépítési hiba, ha az ablakkeret és a fal közt áramlik be a hideg levegő. Ezt a megintcsak gyakori problémát elsősorban az okozhatja, ha az ablakokat a behelyezés után purhabbal nyomják körbe, majd miután ennek lejárt a 30-40 perces száradási ideje, egy síkba hozzák a purhabot a fallal. Csakhogy ezáltal a purhab kérges felületét is levágják, ami tulajdonképp a valódi védelmet jelenti, hiszen ezalatt a purhab már porózus vagyis a levegő is szabadon átjár rajta, ez pedig az egyéb negatív tényezők mellett rövid időn belül teljesen tönkreteszi a purhabot is, ami eredetileg a hézagok betömését és ezáltal a szigetelést hivatott szolgálni. Mindenképp ajánlott párazáró és páraáteresztő fóliát alkalmazni az ilyen esetek elkerülésére. Ezek a fóliák kialakításuknak köszönhetően belülről teljesen elzárják a pára útját, kívülről viszont engedik azt szabadon áramlani. A párazáró fóliát az ablak beépítése után és a belső vakolás előtt kell behelyezni nagyon ügyelve arra, hogy a fólia mindenhol passzos legyen, különben a réseken ugyanúgy átjut a pára és akkor mit sem ér az egész. A páraáteresztő fólia pedig a külső ablakkáva és az ablak közé kerül. Ezen keresztül a pára és a nedvesség is tud mozogni.

A fóliákkal kapcsolatban is találkozhatunk hibafaktorokkal, hiszen a fóliákat is lehet rosszul  felhelyezni. Ennek elsődleges oka az szokott lenni, hogy nem a megfelelő méretben vágják ki a fóliát – a spórolás ebben az esetben többet árt, mint használ – és ha a szükségesnél kisebbre sikerül, lehetetlen úgy visszahajtani, hogy az érjen is valamit. A sarkok is veszélyes hibaforrások. Hogy itt is megfelelően tudjuk rögzíteni a fóliát, érdemes vízálló ragasztót használni, hogy biztosak legyünk benne, a fólia útját állja a párának és a nedvességnek egyaránt. Egy másik megoldás is rendelkezésünkre áll, hiszen már kapható olyan készlet, melyet kimondottan ezekre a sarok-megoldásokra állítottak össze. Ezek tartalmaznak vízterelőt és derékszögű profilt is, melyekkel gyorsan és a hatékonyan erősíthetjük a fólia hatását.

A purhabbal is érdemes vigyázni, sok kellemetlen meglepetést okozhat azoknak, akik használata terén nem rendelkeznek megfelelő rutinnal. A purhab egy nagyon hasznos és praktikus találmány, de a sok jó tulajdonsága könnyedén visszájára is fordulhat. A tapasztalatlanabbak ugyanis hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a purhab a száradási folyamat során megdagad, akár a duplájára is megnőhet – főként a nagy térfogatú purhabokra jellemző -, ez pedig elég sok bonyodalmat tud okozni. Ha ezzel a növekedéssel nem számolunk, a megszilárdult purhab képes akár az ajtó-, ablaktokokat is összenyomni. Ezek úgy eldeformálódhatnak, hogy a nyitás-zárás, bukóablakok esetében az elfordítás lehet nehézkes vagy teljesen lehetetlen.

Összességében elmondható, hogy az ablakbeépítési hibák leggyakoribb oka a szakértelem hiánya és a nem megfelelő mennyiségű és minőségű anyagok használata. A spórolás hamar tévútra vihet minket és utána biztosan busásan megfizetjük az árát. Nem beszélve arról, hogy az új nyílászárók garanciája sem érvényes a beépítés során elkövetett hibák esetében.

A problémák mindegyike kiküszöbölhető, ha megbízható, hozzáértő szakemberre bízzuk az ablakok beépítését. Sokan hallomásból, ismerősők útján szereznek információkat arról, hogy kit érdemes alkalmazni, de ez elég sok kockázatot rejt magában. Jobban tesszük, ha magunk keressük fel a szakembert és kérjük, mutasson referenciákat, hogy két szemünkkel győződhessünk meg a hozzáértéséről. Ha emellett gondoskodunk minőségi anyagokról, eszközökről és természetesen minőségi nyílászárókról, nagy eséllyel olyan lesz a végeredmény, amilyet elképzeltünk.