Minden, amit tudnod kell az ablakok hőveszteségéről

Biztos sokat hallasz mostanában úgy általánosságban a hőszigetelésről, energiahatékonyságról az épületek esetén vagy a passzívházakról.

Az épületek energiahatékonysági szempontjainak zászlós hajója a fűtési energiaigény, a fűtési energia veszteség mérséklése.

A fűtési energia eredménye, hétköznapi szóhasználattal élve a „meleg” bizony számos helyen elszökhet az otthonunkból, ezzel növelve a fűtési költségeinket és csökkentve a komfortérzetünket saját lakásunkban, házunkban.

Ez a „meleg” kiszökhet az utcára a falakon, a nyílászárókon, a födémen vagy szellőztetésen keresztül.

Ezek közül most az ablakok, ajtók, azaz nyílászárók hőveszteségeit fogjuk közelebbről megismerni.

Mi is az a hőveszteség?

A fizika törvényeinek értelmében, amikor két különböző hőmérsékletű felület vagy közeg találkozik, akkor kölcsönösen hatással lesznek egymásra addig, amíg a különbség ki nem egyenlítődik.

Ebben semmi különleges nincsen, ezért tesszük a hűtendő élelmiszereinket a hűtőbe. Ezért hűl ki a kávénk a konyhaasztalon felejtve 15 perc alatt.

Ablakok hővesztesége esetén a két különböző hőmérsékletű közeg egy átlagos téli napon mondjuk az utca, ahol -5°fok van, valamint a lakásunk, ahol igyekezünk 20°C-ot fenntartani komfortérzetünk érdekében.

Ebből látszik, hogy az ablakok az egyik legfontosabb csatatérnek számítanak a hőveszteség elleni harcban.

A fizika törvényei értelmében a magasabb hőmérsékletű közeg kezdd el áramlani az alacsonyabb hőmérsékletű felé, tehát a rosszul záródó ablakokon kimegy a lakás melege, nem pedig „bejön” az utca hidege. Ez utóbbit az érezhető légmozgás (huzat) miatt gondolhatjuk.

Íme, egy tudományos értekezés a témában:

Termodinamika

Honnan tudom meg, hogy az ablakom mennyire jól hőszigetel?

Szerencsére az energiahatékonysággal foglalkozó emberek megegyeztek és létrehoztak egy mutatószámot, amivel jellemezni tudjuk nyílászáróinkat, illetve közvetlenül össze tudunk hasonlítani két megoldást hőveszteség vagy fordítva gondolkozva hőszigetelés szempontjából.

Ez pedig a hőátbocsátási tényező, azaz „U-érték” vagy régebben a „k-érték” is használatos volt.

Az U értékkel számszerűen jellemezni tudjuk egy adott nyílászáró hőátbocsátási tulajdonságait.

Mértékegysége W/m2*K

Az U-érték minél alacsonyabb, annál jobb egy ablak hőátbocsátási tényezője.

Például egy 1-es U értékű ablaknál az alábbi hőveszteséggel számolhatunk:

1 négyzetméter felületen folyamatosan 1W hőenergia távozik akkor, ha a hőmérséklet különbség a külső és belső felületek között 1 Kelvin, azaz 1 Celsius fok.

Egy átlagos kb. 60 négyzetméteres lakásban átlagosan 10 négyzetméternyi ablak felület van.

Egy téli napon a hőmérséklet különbség az utca és a lakás között kb. 25°C.

Egy modern új nyílászáró hőátbocsátási tényezője átlagosan U=1,3 W/m2*K

Egy régi, fatokos kettős üvegezésű ablak hőátbocsátási tényezője akár U=4,2 W/m2*K

Ha az ablakok felületeivel és a hőmérsékletkülönbséggel (10*25=250) felszorozzuk az energiaveszteséget, akkor már nagyon nem mindegy, hogy az U értékünk mennyi. Mert az ablakaink állapotától függően, akár 4-5szörös hőveszteséget is elszenvedhetünk.

Ez bizony havonta több tízezer forintos különbséget is jelenthet a fűtés számlánkon, gázfűtés áraival számolva.

Az ablakcsere nagyon költséges, van más lehetőségem?

Van! A svéd bemarásos technológiával történő ablakszigetelés ami a meglévő, korszerűtlen ablakaidon bontás nélkül, az ablakcsere árának töredékéért javíthatsz az ablakaid hőátbocsátási tényezőin.

A speciális tömítőanyag megszünteti a légréseket az ablakszárny és a tokozat között, ezzel megszűnik a huzat és a hőveszteség is jelentősen lecsökken.

Néhány óra alatt feljavíttathatod ablakaidat, amit a pénztárcádon és komfortérzeteden is érezni fogsz. Nem beszélve a hangszigetelés javulásáról és az utcáról beáramló por és szmog mennyiségének csökkenéséről.