Ablakaink, ha beszélni tudnának…
Sokunkban megfogalmazódik, de csak kevesen gondolkodunk el rajta igazán. Ha ablakcserére kerül a sor, elveszítünk egy darabot az emlékeinkből is. Generációk nőttek fel a házban, akik milliószor néztek ki ugyanazon az ablakon, milliószor tekintettek be odakintről – mennyi mindent láttak már ezek az üveglapok…
Rendre szakmai és financiális indokokkal és magyarázatokkal szolgálunk, ha az a kérdés, hogy miért alkalmazzunk inkább utólagos szigetelést ablakcsere helyett, hiszen természetes, hogy a legtöbben ebből a szemszögből közelítünk a kérdéskör felé, s minden más lehetőséget kizárunk, hiszen ezek csak ablakok, mi pedig nem akarunk az utcára fűteni, és a porra sem vagyunk kíváncsiak, ami odakintről érkezve telepszik meg vastagon bútorainkon és kárpitjaink belsejében.
De feledkezzünk meg egy kicsit a materiális valóságról és emlékezzünk vissza: gondoljuk végig – hány évet szolgáltak ablakaink?
Egy idősebb családi ház esetén nem ritka, hogy az ablakok egykorúak az épülettel, s azért valljuk be, nem is bánjuk, hogy nem éktelenkednek hatalmas, modern ablakok százéves házunk falain.
Kötődünk a régiekhez. Nem akarunk radikális változást, mert szeretjük a házat és szeretjük az emlékeket is, melyeket mementóként hordoz az épület. Túlzásnak tűnik mindez? Ha leülünk tíz percet gondolkodni a kérdésen, máris nem tűnik annak.
A rendre elismételt technikai indokok pedig önmagukért beszélnek. Az utólagos szilikonos ablakszigetelés amellett, hogy hatásfokát tekintve ugyanúgy bent tarja a meleget, kint a hideget, hatékonyan hangszigetel és a polleneket, port sem engedi be, töredék annyi pénzbe kerül, mint a radikális ablakcsere. Az pedig szintén fontos különbség, az utólagos szigetelés és a teljes csere között, hogy míg az ablakcsere egy komoly bontási munkafolyamat, kőműves feladatokat, majd a festés szükségességét is magában hordozza, addig a szilikonos szigeteléshez látszólag nem kell más, mint levenni az ablakokat, majd a munkafolyamatok végeztével visszahelyezni azokat.
Mert a házat, melyhez ezer szállal kötődünk, mindannyian óvni szeretnénk.